|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pakulár István 2002. augusztus 15.Kiskolcson a tanács visszaadta az államosítás után elvett református iskolát. Az épület régóta gazdátlan, minden mozdítható részét ellopták, jelen pillanatban a falak omladoznak, a tetőszerkezet tönkrement. A felújításhoz a tanács segítséget ígért. Pakulár István lelkész teleház és gyermekjátszótér létrehozását is tervezi, könyvtár és ifjúsági csoport létrehozását kezdeményezi. /Elek György: Kiskolcs: A református egyház visszakapta iskoláját. De milyen állapotban? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./2009. szeptember 16.A tasnádi református egyházközség meghívására cserkésztábort szerveztek Tasnádon szeptember 6-12-e között, melyen részt vett a nagyenyedi 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat, a magyarlapádi 135-ös számú báró Bánffy Dániel Cserkészcsapat, valamint az újjáalakulóban levő tasnádi 50-es számú Bíró Lajos Cserkészcsapat, melynek újraszervezője és csapatvezetője Pakulár István, helyi református lelkész. A táborozást több vállalkozó támogatta. /Nagy Attila: Cserkésztábor Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./2010. augusztus 2.Egyre erősödő Kölcsey–kultuszA Szatmárnémeti Kölcsey Kör és az EMKE huszonegyedik éve szervez Kölcsey–megemlékezéseket. Ezek a rendezvények jelentősen hozzájárultak az önazonosságtudat és a magyarságtudat erősítéséhez. A Kölcsey–megemlékezéseket 1990–től szervezi a szatmárnémeti Kölcsey Kör és az Erdályi Magyar Közművelődési Egyesület — tájékoztat Muzsnay Árpád, a rendezvények főszervezője. — Az első nagy jelentőséggel bíró esemény Kölcsey szatmárnémeti köztéri szobrának a felavatása volt. 1990–ben Magyarország és Románia művelődési minisztériumai egy emléktáblát avattak fel Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházának (jelenleg a helyi román görög katolikus egyház parókiája) falán. Ez akkor a nyilvánosság teljes kizárásával történt, a tábla rövid időn belül eltűnt. Két év múlva a Kölcsey Kör és az EMKE elkészíttette az emléktábla másolatát, azt felavatták, de az sem maradt meg egy hétnél tovább. Ott van azonban az az emléktábla, amit 120 éve a zilahiak állítottak Kölcsey emlékére. A minden évben megrendezésre kerülő Kölcsey-ünnepségeket színesebbő tette, hogy részt vettek Erdélyből és Magyarországról érkezett püspökök, valamint neves történészek és irodalomtörténészek, akik jól ismerik Kölcsey Ferenc életét és korát. Az idei megemlékezés A pénteki megemlékezésen jelen lesz Jeszenszky Géza történész, akinek 1994–ben külügyminiszterként jelentős szerepe volt abban, hogy a Kő Pál által készített Kölcsey–szobor akadálymentesen jöjjon át a határon és jusson el Sződemeterre. Előadást tart Cs. Varga István irodalomtörténész, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, a XIX–XX. századi magyar irodalom kiváló ismerője, valamint Hrubik Béla Pozsonyból, a Csemadok elnöke, aki a Felvidék üzenetét fogja tolmácsolni. Muzsnay hozzátette, hogy a szervezők hagyományt szeretnének teremteni olyan ifjaknak szóló programokkal, amelyekkel a fiatalokban elmélyítik Kölcsey nagyságát. Ilyen volt a Kölcsey nevével összefüggő ifjú küldöttek találkozója, melynek tagjai meglátogatták a Kölcsey–emlékhelyeket. És ilyen lesz az idén első alkalommal megrendezésre kerülő Kölcsey–emlékfutás, amit Pakulár István, tasnádi református lelkipásztor szervez. erdon.ro 2010. augusztus 7.Kölcsey–megemlékezés SződemeterenTegnap huszonegyedik alkalommal szerveztek Kölcsey–megemlékezést Sződemeteren, a Himnusz szerzője tiszteletére felállított szobornál. Kölcsey–emlékfutással vette kezdetét az idei Kölcsey–megemlékezés, amelyre Pakulár István irányításával tasnádi 50. számú cserkészcsapat 23 tagja nevezett be és tette meg a több mint tíz kilométeres távot. Kölcsey Himnuszának magyar és román nyelven történő elszavalása után Muzsnay Árpád hármas ünnepnek nevezte az idei megemlékezést. Húsz évvel ezelőtt gyűltek össze első alkalommal Kölcsey Ferenc szülőfalujában, hogy megemlékezzenek a Himnusz költőjéről. Azóta a minden évben megtartott ünnepség a Kárpát–medence egyik hagyományos rendezvényévé vált, amelyre nagyon sok Kölcsey–tisztelő és nagyon sok neves előadó jön el. A második ok az idei évfordulós megemlékezésre, hogy vasárnap lesz 220 éve, hogy ebben a kis faluban megszületett Kölcsey Ferenc. Harmadik okként említhetjük, hogy 200 éve született Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője. Gyakran beszélünk nemzeti egységről, nemzeti összefogásról, ritkán említjük viszont azt, hogy a Himnusz az, ami minden magyart összeköt. Pakulár István tasnádi lelkipásztor köszöntőjében elmondta, hogy azok, akik ide jöttek nem vendégek, hanem hazatértek, hogy feltöltődjenek nemzeti gondolatokkal. Műsor és előadások A köszöntők után a hirtelen jött vihar és zápor zavarta meg az ünnepséget. Mindenki a templomba rohant, ahol az előadók és a szavalók a szószékból mondták el beszédeiket, a szavalók pedig verseiket. Gheorghe Marian polgármester, a polgármesteri nemzeti szalaggal a vállán lépett a szószékre. Erdei D. István parlamenti képviselő miután megköszönte mindazoknak a munkáját, akik részt vettek az elmúlt húsz év rendezvényeinek a megszervezésében, Muzsnay Árpád főszervezőnek Vas Csaba egyik festményét adta át. A résztvevők nagy odafigyeléssel hallgatták Jeszenszki Géza, Cs. Varga István és Hrubik Béla előadását. A megemlékezés koszorúzással ért véget. erdon.ro 2015. december 15.A tasnádiak feje fölött döntöttek a menekülttáborrólMenekültközpontot alakítanának ki egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában a Szatmár megyei Tasnádon, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában a kormány vagy a belügyminisztérium illetékesei, akik még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. A migránsokat befogadó, nyitott központ kialakítását Petre Tobă belügyminiszter jelentette be, aki azt is közölte, a bevándorlásügyi hivatal vezetője, Nelu Pop két héttel korábban járt a termálfürdőiről híres, a magyar és az ukrán határhoz is közel lévő településen, és a helyszíni terepszemle után rábólintott az elképzelésre. „Az a minimum, hogy megkérdeznek” Tasnádon egyébként hatszáz szíriai menekültet helyeznének el, a régi csendőrlaktanya azonban jelenlegi állapotában nem lenne erre alkalmas, hiszen korábban csak az épületegyüttes egy részét újították fel – tudtuk meg Véron András Levente alpolgármestertől, aki szerint egy ilyen horderejű, a helyi közösség egészét érintő döntés meghozatala előtt „az lett volna a minimum, hogy a városvezetés véleményét is kikérjék". Az elöljáró bevallása szerint még nem találkozott olyan tasnádival, aki támogtná a migránsok befogadásának tervét. „Napok óta érdeklődik mindenki, hogy mit tudunk erről a menekültközpontról, de hát sajnos a városvezetés sem tud válaszolni a kérdésekre. Annyi biztos, mi is követjük a híreket, vannak Ausztriában, Németországban élő ismerőseink, rokonaink, is és hát nem sok jót hallottunk a szíriai menekültekről. Egy részük legalábbis nem kifejezetten kedves vendég" – fogalmazott Véron András Levente, aki szerint a valamivel több mint 8400 lakosú város nincs felkészülve arra, hogy nyitott menekülttábor működjön a területén. „Egy állandó létszámú csoporttal még lehetne valamit kezdeni, de attól tartok, nagy lesz itt a jövés-menés, és kezelhetetlenné válik a probléma" – fogalmazott. Az alpolgármester szerint aggodalomra ad okot, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat. „Ebbe még belegondolni se jó" – jegyezte meg. Tasnádra egyébként Vasile Mitraşca polgármester szerint évente 250 ezer fürdőlátogató turista érkezik, a Vocea Transilvaniei oldalnak nyilatkozó elöljáró szerint azonban ez a szám drasztikusan csökkenni fog, amennyiben a városnak migránsokat kell befogadnia. Derült égből villámcsapás Bendel József, a helyi tanács öttagú RMDSZ-frakciójának vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte a belügyminisztérium tervét. „Egy olyan városról beszélünk, ahol a helybeliek közül nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, s ahol a roma kisebbség problémáit sem tudjuk megoldani évtizedek óta – mutatott rá a Krónika érdeklődésére Bendel. – Egyértelmű egyébként, hogy a menekülteknek nem fog tetszeni a csendőrlaktanya, ahol nem kifejezetten szállodai körülmények uralkodnak, közös mosdók vannak és az ingatlan felét nem is újították fel. Az első dolguk az lesz, hogy megpróbálnak innen elmenekülni." Pakulár István tasnádi református lelkész szerint a Szatmár megyei kisváros lakosságát derült égből villámcsapásként érte a menekülttábor létesítéséről szóló hír. Az RMDSZ városi tanácsosaként is tevékenykedő tiszteletes hétfőn a Krónikának elmondta, egyházkössége egyik híve éppen hétfőn érdeklődött nála az erről szóló szóbeszéd kapcsán, és bár ő sem tud semmit a részletekről, sejtette, hogy helyszínként a termálfürdő tőszomszédságában lévő egykori csendőrlaktanyát szemelték ki. Ama megjegyzésünkre pedig keserűen kacagott egyet, miszerint a több száz bevándorlót nyitott menekülttáborban szállásolnák el. „Sajnálatos, hogy miközben erre a nemzetpolitikai és -stratégiai szempontból egyaránt kockázatos kérdésre nincs felkészülve az ország, kormányzati szinten olyanok határoztak a menekülttábor létrehozásáról, akik nem fogják viselni a felszínes döntés kezelésének a felelősségét" – állapította meg Pakulár István. Hozzátette, nincsenek illúziói annak kapcsán, hogy a bukaresti hatóságok esetleg a helyi lakosság ellenkezésének hatására meggondolnák magukat, mivel Ausztriában is létesítettek már menekülttábort az érintett település lakosainak tiltakozása ellenére. Szerinte a helyi képviselő-testületnek mindenképpen meg kellene vitatnia az ügyet, hiszen a település infrastrukturális és gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a menekültek befogadását, arról nem beszélve, hogy mindössze két-három orvos látja el a város lakosságát. „Még hatszáz román, magyar ember vagy ugyanennyi gyerek idetelepítése is terhelné a város működését, hát még az olyanoké, akik teljesen más kultúrát képviselnek" – jegyezte meg a református lelkész, akinek meggyőződése, hogy a létesítmény működése padlóra kényszeríti az idegenforgalmat Tasnádon. Az országban egyébként hat menekültközpont működik: Bukarestben, Nagysomkúton, Radóczon, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. Tasnádon kívül a belügyi tárca tervei szerint az Argeş megyei Câmpulung Muscelen, és a Gorj megyei Bumbeşti-Jiuban is menekültközpont nyílna. Kvótarendszer: bukaresti következetlenség Bár a bukaresti hatóságok többször hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet a kötelező kvótarendszerrel, az Európai Bizottság döntése értelmében Romániának összesen 6351 migránst kell befogadnia. A román kormány korábban tett felajánlása 1785 bevándorló befogadásáról szólt, Victor Ponta volt kormányfő és Klaus Johannis államfő hónapokkal ezelőtt kifejtett álláspontja szerint ugyanis ennél több menekült elszállásolására nincs kapacitása az országnak. Az Európai Parlament által megszavazott kvótarendszer alapján Romániának újabb mintegy 4600 menekültet kellene befogadnia az 1700-on felül. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. Johannis szeptemberben leszögezte: Bukarest elutasítja a Brüsszelben kidolgozott kvótarendszert, ellenzi ugyanis, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, „könyvelői módszerekkel" szétosztott embereket fogadjon be. Románia ebben a szellemben a szeptemberben rendezett európai uniós belügyminiszteri fórumon – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt – a kötelező kvótarendszer ellen szavazott. Ehhez képest novemberben, a párizsi terrortámadás után az államfő már úgy vélekedett: Romániának szolidárisnak kell lennie, gyakorlatba kell ültetnie a meghozott döntéseket és alkalmaznia kell a kvótákat. Dacian Cioloş miniszterelnök – aki Románia képviseletében vesz részt az EU állam- és kormányfőinek december 17–18-án tartandó tanácskozásán – a múlt héten közölte, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, csak a következmények kezelésére alkalmas. Magyarország és Szlovákia a múlt héten megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótarendszerről szóló határozatot. Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2016. április 7.Megalakult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Reformációi EmlékbizottságaA reformáció ötszázadik évfordulójához közeledve megalakult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Reformációi Emlékbizottsága. Több egyházmegye, így a szatmári is képviseltette magát. Szerdán délelőtt 11 órakor Csűry István püspök nyitó áhítatával kezdődött az alakuló gyűlés. Ezt követően Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője elmondta, hogy a Reformáció Emlékéve, akár a partiumi magyaroknak is, olyan hitbéli megerősödést adhat, amely erőre a következő ötszáz évben is számítanak. A főjegyző elmondása szerint lassan két éve már, hogy megalakult a Reformációi Emlékbizottság, budapesti székhellyel. Ennek a bizottságnak az elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Hafenscher Károly miniszteri biztos. A reformáció nemzetünkre való pozitív hatása elvitathatatlan, ezért is fontos helyen kezelik ezt a programot, amelynek több egyházkerületre, egyházmegyére lebomló rendezvénye is lesz. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Emlékbizottsága azt a célt szolgálja, hogy összesítse a kilenc egyházmegye elképzeléseit, koordinálja azokat a rendezvényeket, melyek az egyes egyházmegyék területi és lelki sajátosságait kiemelik, illetve biztosítják a reformátusság megmaradását - mondta Forró. Ugyan nem minden egyházmegye volt jelen, de az ott lévők már elmondták elképzeléseiket. Szilágyi Zoltán a zilahi-, Ecsedi Árpád a nagybányai-, Pakulár István a nagykárolyi-, Fazakas Csaba a temesvári-, Ilonczai Zsombor és Rácz Ervin pedig a szatmári egyházmegyét képviselte. Jelen volt Farkas Zsolt előadó tanácsos is, aki elmondta: az egyházkerület központi rendezvénye Református Egység Fesztivál néven, 2017. május 20-án a nagyváradi várban lesz: „Őrizd a várat..." (Náhum 2,1) igei mottóval. Ez az alkalom arra buzdít majd, hogy cselekvő szolgálattal hirdessük Isten dicsőségét. A szatmári egyházmegye, mely talán leginkább bővelködik a reformáció „hősökkel" és helyszínekkel, több nagy rendezvénnyel is készül. Ezek közül megemlíthető az, hogy Erdődön, az első Kárpát-medencei zsinat helyszínén Generális Konventre kerülhet majd sor, illetve „csak Róla szól!" néven, a reformáció ötszázadik évfordulójára való tekintettel Szatmárnémeti központjában, előre láthatóan 2017. szeptember 16-án egész napos rendezvényre készülhetnek. Itt azért megemlíthető az, hogy a szatmári egyházmegye már ebben az évben megkezdte a reformációi emlékévet, hiszen a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai imaheti zarándoklaton voltak ennek apropóján, Erdődön pedig e hónap utolsó napján szervezik az egyháztörténeti vetélkedőt, melyre sok fiatalt várnak. szatmar.ro 2016. május 27.Titkosszolgálati kollaboránsok a KREK kötelékében!Most, hogy jön a püspökválasztás, és emellett idén még két másik voksolás is lesz, ismét előhozta az egyházon belüli szekus kollaboránsok leleplezésének ügyét Tőkés László. Maga sem tagadja, hogy ez az apropó. Szerinte most is aktívak az egyházban a volt kollaboránsok. Neveket is mondott. A nem tisztázott múltúak között van Csűry István is, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi püspöke – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1989 utáni első püspöke. Tőkés sajtótájékoztatót tartott az egyházi titkosszolgálati átvilágítások tárgyában. Hogy miért most, mintegy 27 évvel az 1989-es fordulat után? Erre is magyarázatot adott. Egyrészt azért állt elő most ismét a témával, mert jön – idén lesz – a püspökválasztás, másrészt nemsokára önkormányzati voksolás, ősszel meg parlamenti választás. És ezek kapcsán az egyház, valamint az azzal több helyütt összefonódott RMDSZ megtisztulását is sürgeti. Másrészt – mint a témában a tájékoztatón kiadott nyilatkozatában említi – „ a vonatkozó törvényi feltételek hiánya, illetve a törvényes szabályozások megkésettsége miatt Romániában csak mintegy tíz esztendővel a kommunista diktatúra bukása után kezdődhetett el a titkosszolgálati múlt feltárása. Az állandóan változó politikai viszonyok és törvényi szabályozások ezután sem kedveztek a titkosszolgálati átvilágításnak. Kezdetben a Romániai Református Egyház Zsinata is felemásan viszonyult ehhez a kérdéshez. Jókora késéssel ugyan, de az új évezred első évtizedének közepén végre mind a két református egyházkerületünkben érdemben beindulhatott a lelkipásztorok és a nem lelkészi személyek múltjának átvilágítása.” És, hogy kik végezték az átvilágítást? Tőkésék. Pontosabban „vezető testületeink kutatóbizottságot neveztek ki a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) irattárában fellehető dossziék felkutatására, és az egyházkerületi Átvilágító Bizottságot (ÁB) bízták meg a vezető lelkészi és nem lelkészi személyek titkosszolgálati kapcsolatainak elbírálásával.” Nehezen megy Egyes eseteket már régebben nyilvánosságra hozott, mások új infónak számítanak. Az átvilágításokat 2014-2014-ben végezték. Mint Tőkés tudatta, „már az ÁB intézményes munkájának a megkezdése előtt fény derült egyes lelkipásztorok ügynöki múltjára. Némely hírhedt esetek rávilágítottak egyházi életünk 1989 után is fennálló súlyos fertőzöttségére. Ennek ellenére a múlttal való szembenézés és a feltáró munka nagy nehézségekkel haladt előre, olyannyira, hogy még a legutóbbi egyházi választások (2010) alkalmával is rovott múltú lelkészek kerülhettek magas tisztségbe. Az ÁB saját kimutatása szerint 2010–2014 között 59 esetet vizsgált meg, 45 lelkipásztort és 14 nem lelkészi személyt világított át. Az utóbbi másfél-két évben azonban munkája lelassult, illetve szinte teljesen leállt. A törvényi korlátozások visszatartó hatása mellett az egyházi lendület alábbhagyása sem kedvezett a folytatásnak. Amint ez várható volt, az esetek legtöbbjében lelkipásztoraink nem működtek együtt a Securitatéval, nem voltak informátorok, sőt állhatatosan ellenálltak a beszervezésnek, van, aki már csak életkora miatt sem lehetett kollaboráns. Megint mások, noha beszervezték őket, utóbb kiugrottak a sorból, és kizárták őket az információs hálózatból. Őket felmentésben részesítette az ÁB.” A nevek Ilyen „felmentett” múltú a lelkipásztorok közül Sipos István, Csernák Béla, Szekeres Sándor, Varga Károly, Hermán M. János, Pakulár István, Dénes József és Higyed István Levente. Tőkés szerint „néhányan azonban súlyos elmarasztalásban részesültek, mivel nyilvánvalóan együttműködtek a diktatúra politikai rendőrségével, vagy éppen fizetett ügynökei voltak annak”. A listája szerint együttműködött a román titkosszolgálattal és informátor volt Veres Kovács Attila (Katona fedőnéven), Csomai Árpád (Ákos fedőnéven), Nagy Sándor (Moldovan Ilie fedőnéven), a néhai Seres Géza (Cornel Ioan fedőnéven), Mikló Ferenc (Fery, illetve Finisan Ioan fedőnéven), valamint Sipos Miklós (Ursu fedőnéven). Sőt: Tőkés László szerint a jelenlegi királyhágómelléki püspök, Csűry István bár kapott egy úgynevezett igazolást arról, hogy nem volt informátor, még nem tisztázott múltú. „Hogy nem találják az aktáit, az nem jelenti azt, hogy nem volt beszervezve. Én a saját sógorom példájából is nagyon jól tudom, hogy a szolgálatok egyenesen fedezik egyesek múltját” – mondta Tőkés. Nyilatkozatában pedig hozzátette: az átvilágítások után „megállapítható azonban, hogy a legsúlyosabb esetek szinte következmények nélkül maradtak. Az egyházi főhatóság nem indított fegyelmit a vétkesek ellen, intésben sem részeltette őket, sőt némelyikük egyházi újraválasztása útjába sem gördített akadályt. Külön figyelmet érdemel az ÁB-határozatok azon igazgatótanácsi záradéka, melynek értelmében a testület elrendeli az átvilágítási Határozat érvénytelenítését és az ügy újratárgyalását, amennyiben újabb adatok, bizonyítékok kerülnek elő. Ismereteink szerint ugyanis még nagy mennyiségű ismeretlen iratanyag lapul a különböző irattárakban, melyek teljesen új megvilágításba helyezhetnék egyes személyek múltját. Ugyanez érvényes azokra a személyekre, akikről a CNSAS gyakorlatilag felmentő igazolást (Adeverinţă) bocsátott ki, mivel úgymond nem léteznek olyan adatok és dokumentumok, amelyekből az a következtetés volna levonható, hogy a Securitate munkatársai vagy kollaboránsai lettek volna. Könnyű belátni, sőt példák is vannak reá, hogy az illetékes hatóságok szántszándékkal is visszatarthatnak egyes terhelő iratokat, sőt egész személyi dossziékat éppen azok védelmében vagy zsarolása végett, akik a legkészségesebb ügynökeik voltak.” Csűry István egyébként ismét indulni akar a püspökségért. Ugyanakkor Tőkés kiadott egy másik listát is. Ezen a KREK Átvilágító Bizottsága által át nem világított, időközben az KRE-ből eltávozott, a CNSAS nyilvántartásában, valamint Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium c. dokumentumgyűjtemény adattárában szereplő lelkészek vannak, akik együttműködtek a Securitatéval. Ők azok: Kovács Imre (Avram fedőnéven), aki Magyarországra távozott; Fazakas László (Kiss János), aki szintén Magyarországra távozott; Fazakas Sándor (Herman), aki szintén külföldön van; Báthori Gyula (Kovács Ferenc), aki már meghalt; Borsi Zsigmond (Sandu), nyugdíjas; Zsigmond József (Erdei Sándor), nyugdíjas; Jakab László ( Berecky), külföldön él; Halász Sándor (Aron), külföldön van; Balogh Béla (Bodea Ioan), ismeretlen helyen van; Bányai Ferenc (Farkas/Petrescu), lemondott,, nyugdíjas; Dudás Ferenc (Jókai Sándor), külföldön van; Molnár János (Muresan Dinu), Kolozsváron él. Mi lehet most? Tőkés úgy fogalmaz: „közbeszéd tárgyát képezi, és tapasztalatból is tudjuk, hogy a Securitate nem szűnt meg, hanem csak átalakult. Mértékadó vélemények szerint 1989-ben a hatalmat a volt politikai rendőrség egyik szárnya kaparintotta meg. A Securitate és utódszervezetei továbbra is nagy befolyással rendelkeznek, és az élet minden területét behálózzák társadalmunkban. Okkal feltételezhető, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is megtalálta régi és új kollaboránsait. Egyházi és nemzeti létérdekünk tehát, hogy az elhúzódó, illetve szándékosan késleltetett átvilágítást továbbvigyük, Anyaszentegyházunk megtisztulását elősegítsük, és az idegen titkosszolgálat rontásával szemben az ifjú, a jövendő nemzedéket is felvértezzük. A Reformáció félévezredes jubileuma közeledtén világosan kell látnunk, hogy ez is nélkülözhetetlen előfeltételét képezi Egyházunk megújulásának. A közelgő egyházi választások ugyanerre a következtetésre vezetnek.”. Szeghalmi Örs erdon.ro 2016. augusztus 5.Nagykárolyi AnzikszANZIKSZ A FŐHAJTÁSRÓL Nemzeti imánkat, a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményt mondta el Varga Sándor Szatmárnémeti színművész Sződemeteren, a helyi istenháza előtt lévő Kölcsey Ferenc-szobor talapzatánál a költő-gondolkodó-politikus születésének 226. évfordulója alkalmából megtartott ünnepség nyitányaként. Immár a 27. alkalommal sereglettek egybe azok, akik főt kívántak hajtani Kölcsey munkássága, életműve előtt. A Kölcsey-megemlékezések szervezője, Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa köszöntötte a résztvevőket. „Sződemeter s az itt született európai gondolkodású Kölcsey gyűjtő fókuszává kell váljék mindazoknak, akik Kárpát-medencei származásúnak vallják magukat, arra büszkék, s hozzánk tartozókként gondolkodnak és viselkednek!” – fogalmazott. Pakulár István református lelkész, a sződemeteri gyülekezet tiszteletese beszámolt arról, hogy anyaországi támogatás révén épülőfélben van a Kölcsey Kulturális Központ. Többek között szintén üdvözölte a szépszámú egybegyűltet Pataki Csaba, a megyei önkormányzat vezetője. A Moldovai Magyarok Egyesületének egy küldöttsége is jelen volt. A Moldovai Köztársaságban élő magyar eredetűek közül kevesen beszélnek magyarul, ám származásúkra büszkék. Román nyelven mondtak Kölcsey-költeményeket. A lélekmelengető rendezvényen számos más diák is szolgált versmondással, illetőleg szép nóta-összeállítással a Dancs Lajos Népdalkör. A rendezvény a koszorúk elhelyezésével, illetve nemzeti imánk eléneklésével zárult. Impresszum: Az Anziksz egy Nagykárollyal és vidékével foglalkozó blog, vlog, világhálós újság. Megjelentetője Megyeri Tamás Róbert mint magánember. anziksz.com 2017. január 20.Koszorúzás SződemeterenMint minden évben, idén is megrendezésre kerül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Sződemeteri Református Leányegyházközség szervezésében a Magyar Kultúra Napjáról való megemlékezés Sződemeteren, Himnuszunk költőjének szülőfalujában. Az eseményre január 22-én, vasárnap délután 3 órától kerül sor a református templom udvarán álló Kölcsey-szobor mellett. Áhítatot tart ft. Csűry István püspök, köszöntő beszédet mond Pakulár István lelkipásztor, Kiskasza Balázs tasnádi alpolgármester és a tasnádi RMDSZ elnöke. Rövid ünnepi műsort követően a résztvevők megkoszorúzzák a Kölcsey-szobrot. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
